Az Európai Unió új szabályai a génszerkesztéssel előállított növényekről
Kategóriák
Az NGT–1 csoportba olyan növények kerülnek, amelyek módosítása megfelel a hagyományos nemesítés eredményeinek, például a CRISPR technológiával készültek. Ezeket a jövőben nem fogják külön regisztrálni, mint a genetikailag módosított szervezeteket (GMO). Az NGT–2 kategóriába tartozó, komplexebb módosítású növények viszont továbbra is szigorú GMO-szabályok alá esnek.
Kritika és aggályok
A módosítást több környezetvédelmi szervezet, köztük a Greenpeace Magyarország is élesen bírálja. Aggodalmaik szerint a szabályozás lazítása veszélyezteti a fogyasztók tájékoztatási jogát, mert nem garantálja az élelmiszerek eredetének egyértelmű jelölését. Az új rendszer emellett előnyhöz juttathatja a nagy biotechnológiai vállalatokat a kis gazdákkal szemben. A Magyar Biokultúra Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetség a kormányt az EU Bírósághoz fordulásra szólítja fel a rendelet megtámadására.
Tudományos álláspont
Számos tudományos szakértő viszont támogatja a változást. Az olyan technikák, mint a CRISPR-Cas9, olyan pontosan és biztonságosan módosíthatják a növények génjeit, amilyen változások a természetes nemesítéssel is létrejöhetnének, csak sokkal gyorsabban. A tudósok remélik, hogy a könnyebb előírások segítenek a klímaváltozással szembeni ellenállóbb, kevesebb műtrágyát és növényvédőszert igénylő növényfajták gyorsabb elterjedésében.
Következő lépések
A szabályozás végleges formáját az EU tagállamainak kell még elfogadniuk, és várhatóan 2026-ban lép hatályba.
