A szlovák kormány március 14-én jóváhagyta négy fontos közintézmény megszüntetését, ami jelentős visszalépést jelent az átláthatóság és az emberi jogok védelmének területén. A felszámolt intézmények között van a Kisebbségi Kormánybiztos Hivatala is, amely a felvidéki magyarság jogainak védelmében is fontos szerepet játszott.
Az intézkedéscsomag részeként megszűnik a Jogállami és Emberi Jogi Kormánybiztos Hivatala, a Kisebbségi Kormánybiztos Hivatala, a Gyermekjogi Kormánybiztos Hivatala, valamint a „Törvényhozás nyitottságáért, ellenőrzéséért felelős iroda” nevű intézmény. A Szlovák Nemzeti Tanács ma döntött erről, és július 1-jétől szűnnek meg véglegesen ezek a hivatalok.
A változás különösen érzékenyen érinti a magyarlakta területeket, hiszen a Kisebbségi Kormánybiztos Hivatala olyan ügyekben járt el, mint a kétnyelvű feliratok hiánya, a nyelvhasználati jogok megsértése, vagy a kisebbségi kulturális intézmények finanszírozási kérdései. Sokan attól tartanak, hogy a hivatal megszűnésével nem lesz olyan állami szerv, amely kifejezetten a kisebbségi jogok védelmére összpontosítana.
„Ez az intézkedés egyértelmű visszalépés a kisebbségi jogok védelme terén. A kormánybiztosság felszámolásával megszűnik az a független intézmény, amely szakértői szinten felügyelte a kisebbségi jogok érvényesülését” – nyilatkozta Bukovszky László, leköszönő kisebbségi kormánybiztos az Új Szó megkeresésére.
A megszüntetett hivatalok feladatköreit részben más minisztériumok veszik át, de szakértők szerint ez nem pótolja a független ellenőrző szervek munkáját. A kisebbségi ügyek a kulturális minisztérium hatáskörébe kerülnek, míg a jogállamisági kérdések az igazságügyi tárcához. Az átszervezés mögött hivatalosan költségcsökkentési szándék áll, de ellenzéki politikusok szerint valójában a kormány feletti civil kontroll gyengítése a cél.
A felvidéki magyarok számára fontos tudni, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel ezentúl a Kulturális Minisztériumhoz fordulhatnak, ahol külön osztály foglalkozik majd a kisebbségi ügyekkel. A kisebbségi nyelvhasználattal kapcsolatos kérdésekben továbbra is a 2011. évi 204. számú nyelvhasználati törvény az irányadó, ennek betartását azonban már nem független kormánybiztos felügyeli.
