A Nemzetközi Energiaügynökség vezetője, Fatih Birol hétfőn Sydney-ben súlyos figyelmeztetést adott ki: az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválsága alakult ki a közel-keleti háború következtében. A szakember szerint a jelenlegi helyzet már meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes években egyenként körülbelül napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, most napi 11 millió hordó olaj tűnt el a világpiacról – közölte Birol a sydney-i Nemzeti Sajtóklubban tartott beszédében.
A világgazdaság számára különösen nagy kockázatot jelent a Hormuzi-szoros blokádja, amelyen keresztül a globális tengeri olaj- és cseppfolyósítottgáz-szállítás mintegy ötöde halad át. A február végén kirobbant iráni háború kezdete óta a szorost gyakorlatilag lezárták. Ez közvetlen hatással van Magyarországra és a környező országokra is, ahol az energiaárak további emelkedése várható. A Guardian beszámolója szerint Keir Starmer brit miniszterelnök rendkívüli ülést hívott össze hétfőn a háború gazdasági kockázatainak megvitatására. Az ülésen a pénzügyminiszter, a brit jegybankelnök, az energiaügyi és a külügyminiszter vett részt.
A drágulás enyhítésére az IEA tagállamai március közepén rekordmennyiségű, mintegy 400-426 millió hordónyi kőolaj felszabadításáról döntöttek stratégiai készleteikből. Ez az ügynökség több mint 50 éves történetének eddigi legnagyobb tartalékfelhasználása. Birol közölte: az IEA jelenleg további készletfelszabadítás lehetőségéről egyeztet ázsiai és európai kormányokkal. Az ügynökség vezetője hangsúlyozta, hogy nincs meghatározott olajárszint, amely automatikusan újabb beavatkozást váltana ki, hanem a piaci helyzet folyamatos értékelése alapján döntenek.
Az izraeli hadsereg hétfőn kora reggel széleskörű légicsapást indított Teheránban. A városban történt robbantásokról az iráni állami média is beszámolt. Az Izraeli Védelmi Erők azt állítják, hogy terrorista infrastruktúrát vettek célba. A Reuters szerint az Egyesült Királyság különösen nyugtalanul figyeli a helyzetet nagyfokú földgázimport-függősége, a magas infláció és a feszült államháztartás miatt. A Downing Street szóvivője szerint Starmer és Donald Trump amerikai elnök vasárnap este telefonon egyeztettek. A vezetők megvitatták a Hormuzi-szoros újranyitásának szükségességét a globális hajózás újraindítása érdekében. Egyetértettek abban, hogy ez elengedhetetlen a globális energiapiac stabilitásának biztosításához.
A válság közvetlen hatással lehet a magyar és a térségbeli háztartások költségeire, a fűtési és közlekedési kiadások emelkedése várható. A magyar kormány egyelőre nem jelentett be külön intézkedéseket a helyzet kezelésére. Érdemes figyelemmel kísérni a hazai üzemanyagárakat és a gázszámlák alakulását. A szakértők szerint a válság rendezésének kulcsa a Hormuzi-szoros mielőbbi megnyitása lenne, ahogy Birol is fogalmazott: „A legfontosabb megoldás ennek a problémának a rendezésére a szoros újranyitása.”
