Orbán Viktor miniszterelnök hivatalosan közölte Sulyok Tamás köztársasági elnökkel, hogy a magyar kormány nem hajtja végre az Európai Unió Bíróságának a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos ítéletét.
Az április 21-i döntés, amely szerint a törvény sérti az uniós jogot, súlyos kérdéseket vet fel a tagállami szuverenitás és az alkotmányos identitás terén, mondta Orbán, hozzátéve, hogy a bíróság figyelmen kívül hagyta az Alaptörvény védelmet nyújtó rendelkezéseit.
A vitatott törvényt 2021-ben fogadta el az Országgyűlés, majd az azt erősítő, de jogilag érvénytelen 2022-es népszavazást követően az Európai Bizottság pert indított ellene.
A bíróság áprilisban állást foglalt, megállapítva, hogy a jogszabály – amely a gyermekek számára elérhető, homoszexualitást és nemváltást előmozdító tartalmak korlátozását célozza – több uniós alapjogot és szabályt sért.
Ezek közé tartozik a szolgáltatások szabadsága, a véleménynyilvánítás szabadsága, az emberi méltóság tisztelete, az egyenlő bánásmód elve, a magánélet védelme, valamint egyes esetekben a személyes adatok védelme is.
A kormány reakciója és a lehetséges következmények
A kormány álláspontja
A kormány álláspontja szerint az uniós jogalkalmazás túllépett a hatáskörén, ezért nem kívánja végrehajtani az ítéletet.
A lehetséges következmények Brüsszellel
Ez a lépés előrevetíti egy újabb, hosszadalmas jogi és politikai konfliktust Brüsszellel, amelyben a végrehajtás elmulasztása esetleg pénzügyi szankciók is felmerülhetnek.
Jogállamiság és uniós források
A helyzet különösen figyelemreméltó a magyar jogállamisági eljárás hátterében, amely tovább bonyolítja az uniós források megítélését.
Gyakorlati következmények
A döntés gyakorlati következményei egyelőre bizonytalanok, azonban a kormányzat egyértelműen az alkotmányos identitásra és szuverenitásra helyezi a hangsúlyt ebben az ügyben.
