Orbán Viktor évek óta a megingathatatlan vezető képét építi, de a színfalak mögött politikai táborát pánik uralja. Az áprilisi választások közeledtével az oroszbarát magyar miniszterelnök népszerűsége zuhanórepülésbe kezdett. Hogy megmentsék legfontosabb EU-s és NATO-szövetségesüket, az orosz titkosszolgálatok radikális lépést javasoltak: egy megrendezett merényletet a kormányfő ellen.
A The Washington Post újságírói hozzáférést kaptak az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SVR) titkos jelentéséhez. Ez a dokumentum nemcsak az Orbán elleni megrendezett merénylet terveit erősíti meg, hanem feltárja a Kreml valódi indítékait is.
Miért volt szükség a „merényletre”?
Az SVR aktív intézkedésekért felelős osztályának készített jelentés szerint a magyarországi gazdasági válság megtette a hatását. A magyarok több mint 52%-a elégedetlen a helyzettel, ráadásul a kormánypárt népszerűsége még a falvakban – a Fidesz hagyományos szavazóbázisán – is esik.
Orbánra a legnagyobb fenyegetést Magyar Péter, a korábbi szövetségesből lett ellenzéki politikus és a Tisza Párt kemény korrupcióellenes retorikája jelenti. Felismerve, hogy a gazdasági vitákat elveszítik, az orosz elemzők a játékszabályok megváltoztatását javasolták.
„Egy ilyen incidens [a merénylet] a kampány megítélését a társadalmi-gazdasági kérdések racionális síkjáról az érzelmi síkra tereli, ahol az állambiztonság és a stabilitás lesz a fő téma” – idézi a WP az orosz hírszerzés jelentését.
Az ötlet pofonegyszerű: a megfélemlített társadalom mindig a hivatalban lévő vezető mögé sorakozik fel. A színfalak mögött az orosz operatív munkatársak a Donald Trump elleni júliusi merényletkísérletet hozták fel példaként, amely azonnal mozgósította a támogatóit és megdobta a népszerűségét.
„Orbán pénztárcája” és Putyin milliárdjai
Miért ragaszkodik Oroszország ennyire Magyarországhoz? Nem csupán az Ukrajnának szánt támogatások blokkolásáról van szó. Ez a történet hatalmas pénzekről és az Európai Unió titkaihoz való hozzáférésről szól.
Telkes András, a magyar hírszerzés korábbi főigazgató-helyettese ezt egyszerűen magyarázza: „Megállapodtak az orosz energiaimportról. Ez a rendszer sokuknak segített megtölteni a zsebét.”
Az olcsó orosz gázszerződéseknek (a MOL-on keresztül) és a Paks II. atomerőmű építéséről szóló megállapodásnak (amelyet Oroszország 10 milliárd euróval hitelez) köszönhetően Orbán legszűkebb környezete mesés gazdagságra tett szert. Például a miniszterelnök gyerekkori barátja, Mészáros Lőrinc, aki e projektek kivitelezéséből gazdagodott meg, az ország leggazdagabb emberévé vált, és megkapta az „Orbán pénztárcája” gúnynevet.
Emellett Budapest évekig Moszkva „füleként” működött Európában. Európai titkosszolgálati források szerint Szijjártó Péter magyar külügyminiszter az uniós ülések szüneteiben rendszeresen hívta Szergej Lavrovot, és szinte „élő közvetítést” adott az ott elhangzottakról. Gyakorlatilag Moszkva láthatatlanul ott ült az Európai Unió asztalánál.
Kézi vezérlés az orosz nagykövetségről
Amikor ekkora a tét, a Kreml nem éri be puszta tanácsokkal. Nyugati titkosszolgálatok megerősítik, hogy az orosz katonai hírszerzés (GRU) legalább három munkatársa érkezett Budapestre diplomáciai fedésben.
De az ügynökök nem csak a háttérben mozgolódnak.. Európai titkosszolgálati adatok szerint Tigran Garibjan, a budapesti orosz nagykövetség tanácsosa rendszeresen tart megbeszéléseket kormánypárti magyar újságírókkal, és közvetlen utasításokat ad nekik a terjesztendő narratívákról.
Az „ukrajnai háború” körüli hisztériakeltés mellett az orosz technológusok aktívan használnak mesterséges intelligenciát is Orbán ellenfeleinek hiteltelenítésére. Különösen deepfake videókat és hamisított dokumentumokat gyártanak, hogy az ellenzékieket (többek között a Tisza Párt jelöltjeit, Nagy Ervint és Gurzó Máriát) családon belüli erőszakkal vagy azzal vádolják, hogy Brüsszelnek dolgoznak.
„Orbán Oroszország egyik legjobb eszköze” – mondja egy nyugati tisztviselő. „Nehéz elképzelni, hogy az oroszok ne állnának készenlétben, hogy segítsenek, ha a dolgok balul sülnek el.”
