A magyar egészségügynél jóval magasabb GDP-arányt fordítanak egészségügyre a szomszédos országok is – mutatott rá egy GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzés. Az Orbán-kormány által a tervek szerint 2024-ben kiosztott kiadások a bruttó hazai termék mindössze 4,7%-át tették ki, miközben az uniós átlag 7,4% volt. Csehország közel 9% Szlovákia 6,9% Lengyelország 6,1% arányt költött erre a célra. A magyar elmaradás az EU átlagtól tartós jelenség 2010 óta.
A GKI elemzése szerint a forráshiány közvetlen következményei jól mérhetők: hosszú várólisták, orvos- és ápolóhiány, valamint az egészségügyi infrastruktúra elöregedése. Az elmaradt beruházások pótlása évtizedekig tartó feladat. Az új kormány tervezett évi 500 milliárd forintos többletforrása az egészségügy számára „érdemi előrelépés” lehet. A szociális védelem kiadásai azonban szintén csökkenő tendenciát mutatnak, 2010 óta a GDP-arányuk 17,3%-ról 12,3%-ra esett vissza, ami Magyarországot az EU-ban az utolsók közé sorolja. Ennek egyik látható jele az időskori elszegényedés, hiszen a 65 év felettiek körében a szegénységi arány jelentősen nőtt.
A kutatás hangsúlyozza: minél tovább késik a beavatkozás, annál drágább lesz az alapvető szolgáltatások helyreállítása. A GKI szerint a fenntartható fejlődés érdekében elkerülhetetlen, hogy a beruházások dominanciáját egy emberközpontú, a szociális és humán ellátórendszereket támogató forrásmegosztás váltja fel, különösen a szociális szférában, ahol az új kormány lépéseiről egyelőre kevés információ áll rendelkezésre.
- Hosszú várólisták
- Orvos- és ápolóhiány
- Egészségügyi infrastruktúra elöregedése
- Elmaradt beruházások
- Időskori elszegényedés
- Csökkenő szociális védelem kiadások
| Ország | GDP-arány (százalék) |
|---|---|
| Magyarország | 4,7% |
| Uniós átlag | 7,4% |
| Csehország | 9% |
| Szlovákia | 6,9% |
| Lengyelország | 6,1% |
