Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki Kormányinfón tett kijelentése váratlan fordulatot hozott a kormánypárti kommunikációba. A politikus egy újságírói kérdésre reagálva elmondta: ha Donald Trump amerikai elnök kérné, hogy Magyarország vegyen részt a Hormuzi-szoros térségében, akkor a magyar kormány „megfontolná” a segítségnyújtást. A kijelentés órákon belül ellenzéki támadások kereszttüzébe került, és elemzők szerint megzavarta a Fidesz békepárti üzenetét.
Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője szinte azonnal reagált Gulyás szavaira, és azt állította, hogy a miniszter valójában magyar katonák háborús bevetésének lehetőségét vetette fel. „Ez magyarul azt jelenti, hogy Orbán magyar katonákat küldene egy háborúba, ha Donald Trump erre kéri” – fogalmazott Magyar Péter közösségi oldalán közzétett üzenetében. A Tisza Párt videóban is terjeszteni kezdte a kormányinfós részletet, és kampányüzeneteinek középpontjába állította azt az érvelést, hogy a kormány hajlandó lenne háborúba sodorni az országot amerikai kérésre. Schultz Nóra politikai elemző szerint Gulyás megszólalása váratlan ellentámadási lehetőséget teremtett az ellenzék számára olyan külpolitikai témában, ahol eddig a Fidesz uralta a kommunikációt.
A helyzet különösen kényes a Fidesz számára, mivel a kormánypárt hónapok óta a béke ügynökeként pozicionálja magát, és éles kritikával illeti azokat, akiket háborúpártisággal vádol. Gulyás kijelentése – még ha feltételes módban hangzott is el – ellentmondani látszik ennek az üzenetnek, és fegyvert ad az ellenzék kezébe a választási kampány forró szakaszában. A Miniszterelnökség később nem pontosította a miniszter szavait, ami további találgatásokra ad okot a kormányzati szándékokról.
Az eset rávilágít arra, mennyire érzékeny terep a külpolitika és a háborús kockázatok kérdése a magyar közéletben. A választóknak érdemes figyelemmel kísérniük, hogy a kormánypárt hogyan tisztázza álláspontját a katonai szerepvállalás kérdésében, és milyen garanciákat kínál a béke megőrzésére.
