Az Európai Unió Bírósága (CURIA) kimondta, hogy a magyar szabályozás, amely a térítésmentesen kapott szén-dioxid-kibocsátási egységek értékét terhelő adót ír elő üzemeltetők számára, ellentétes az uniós joggal. Az ítélet szerint a szabály megsérti a kibocsátási egységek kereskedelmi rendszeréről szóló irányelv céljait.
Az ítélet összefoglalása
A szabályozás célja
A bíróság hangsúlyozza, hogy az uniós szabályozás célja, hogy a kibocsátási kvóták piaci alapú elosztását és kereskedelmét biztosítsa, költséghatékony módon ösztönözve a csökkentést. A magyar rendszer – mely szerint a térítés nélkül kapott kvóták egy részének értékét az állam egy előre meghatározott összeggel kompenzálja, majd ezt az összeget adó formájában visszaveszi – gyakorlatilag semlegesíti az ingyenes kiosztás kompenzációs hatását.
A torzító hatás
Ez az állami beavatkozás torzítja a piaci mechanizmust és csökkenti a zöld beruházások ösztönzését.
Következmények
Hatások az energiaiparra és a fogyasztókra
A döntés következményekkel járhat az energiaipari vállalatok és végül a fogyasztók számára is. A bíróság ítélete alapján Magyarországnak módosítania kell a szabályozást, hogy az összhangba kerül az uniós joggal. A változások befolyásolhatják az energia árképzését és a hazai klimaterv végrehajtását, miközben a kormánynak új, jogszabályilag konform megoldást kell találnia a kibocsátás csökkentésére.