A rekord alacsony Duna-vízállás miatt a Paksi Atomerőmű két blokkja is csökkentett teljesítményen működik. Dr. György László közgazdász Facebook-posztjában felhívott arra, hogy egy esetleges dunai vízlépcső – például Fajsz térségében – újraérdemelné a megfontolást. Hasonló létesítmények már működnek Ausztriában, Szlovákiában és Szerbiában, amelyek biztosítják az energiatermelést, a hajózást és a vízgazdálkodást.
A szakember a Harmonikus Növekedésért Alapítvány számításaira hivatkozva azt írta, egy fajszi vízlépcső csökkenthetné a paksi termeléskiesés kockázatát. A beruházás költsége becslések szerint 200 milliárd forint alatt maradhat, míg az alacsony vízállásból eredő energiaimport éves vesztesége elérheti a 80-180 milliárd forintot. A meder mélyülése azonban nem csak az erőművet érinti: hozzájárul a talajvízszint csökkenéséhez, veszélyezteti az ártereket, a mezőgazdaságot, és hajózási korlátozásokat okoz.
Az alábbiakban bemutatott hat hatás a meder mélyülésével kapcsolatban:
- Talajvízszint csökkenése
- Árterek veszélyeztetése
- Mezőgazdaság károsodása
- Hajózási korlátozások
- Energiaimport növekedése
- Termeléskiesés kockázata
Dr. György László nem sürgeti az azonnali megvalósítást. Kiemeli, hogy egy ilyen méretű projekt csak átfogó környezeti és gazdasági vizsgálatok valamint a természetközeli vízvisszatartó megoldásokkal való összehangolás után jöhet szóba. A jelenlegi válsághelyzet azonban nyilvánvalóvá teszi, hogy a Duna vízgazdálkodásának hosszú távú megoldása sürgősen igényel stratégiát.
| Vízlépcső helyszíne | Ország | Funkció |
|---|---|---|
| Fajsz | Magyarország | Energiatermelés |
| Bős-Nagymarosi | Szlovákia | Hajózás |
| Gabcikovo | Szlovákia | Vízháztartás |
| Melk | Ausztria | Energiatermelés |
| Jaroslav | Szerbia | Hajózás |
| Zalán | Szlovákia | Vízháztartás |
