Az Európai Bizottság per indítása és a kapcsolódó fejlemények
Az Európai Bizottság pert indít Magyarország ellen a diszkriminatívnak ítélt kiskereskedelmi különadó miatt, mivel az sérti az uniós vállalati letelepedési szabadságot. A vitatott szabályozás 2022 óta lényegesen magasabb adókulcsot vet ki az integrált, jellemzően külföldi tulajdonú kereskedelmi láncok összesített forgalmára, mint a franchise-rendszerben működő hazai vállalatokra. A Bizottság szerint ez torzítja a versenyt és sérti az EU szerződéseket.
A brüsszeli testület 2024 októberében és 2025 júniusában is felszólította Magyarországot a szabályok megváltoztatására, amire a kormány nem reagált. Az ügyet az Európai Unió Bírósága fogja eldönteni. Az érdekvédelmi szervezetek, mint az Independent Retail Europe, üdvözlik az eljárást, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi rendszer nemcsak a vállalatokat, hanem a magasabb árakon keresztül a magyar fogyasztókat is hátrányosan érinti. A Helyreállítási és Ellenállóképesség Tervben vállalt kötelezettség ellenére sem indult el az adó fokozatos kivezetése.
Az eljárás állása és érdekvédelmi reakciók
Az eljárás nyomán az érdekvédelmi szervezetek szerint a jelenlegi rendszer torzítja a piacot, és hátrányosan érinti a magyar fogyasztókat. A brüsszeli testület ugyanakkor továbbra is várja Magyarország szabályainak módosítását, miközben az ügyet az EU Bírósága elé viheti.
A kormányzati reakciók és a belső viták
Az új kormányzat reakciója
A kialakult helyzetre az új kormányzat első reakciója óvatos. Kapitány István miniszterjelölt a parlamenti meghallgatásán elmondta, hogy a különadókat a folyamatoság elve alapján vizsgálják, de a kivezetés ideje még nem érkezett el. Indoklása szerint a rengeteg titkosított szerződés miatt alapos elemzés szükséges, mielőtt felelős döntést hoznának. A peres eljárás nyomására azonban Budapestnek hamarosan állást kell foglalnia az EU-val szembeni jogvita és a belföldi gazdasági érdekek közötti egyensúlyozás során.
