Magyarország turizmusa történelmi rekordot döntött 2023-ban, meghaladva a járvány előtti szintet. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 15 millió vendég 41 millió vendégéjszakát töltött hazai szálláshelyeken, ami 8,5%-os növekedés 2022-höz képest. A sikeres év hatásai átnyúlnak a határon túli magyar régiókba is, ahol szintén érzékelhető a fellendülés.
A Magyar Turisztikai Ügynökség jelentése alapján a belföldi utazások mellett jelentősen emelkedett a külföldi vendégek száma, különösen a német, cseh, lengyel és brit turisták körében. Ez kedvezően hatott a határhoz közeli területekre is. Erdélyben a vendégéjszakák száma 12%-kal nőtt, különösen Kolozsvár és Székelyföld népszerűsége emelkedett. A Felvidéken Kassa és a borvidékek, Vajdaságban Szabadka és Palics térsége profitált leginkább az átnyúló turizmusból.
„A magyar kormány célja, hogy 2025-ig a turizmus GDP-hez való hozzájárulása elérje a 16 százalékot, és ezt a környező régiókkal együttműködve kívánjuk elérni” – nyilatkozta Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója. A tervek között szerepel a Kárpát-medencei turisztikai térség egységes fejlesztése, közös marketing és a határon átnyúló turisztikai csomagok kidolgozása.
Az előrejelzések szerint 2025-ig további növekedés várható, amit elősegít a digitalizáció fejlődése, az egyszerűsített határátlépési lehetőségek, valamint a Kárpát-medencei vasúti összeköttetések javulása. Kiemelkedő területnek számít az egészségturizmus, a gasztronómia és a kulturális örökség, amelyek a határon túli magyar régiókban is fejlesztési prioritást élveznek.
A növekvő turizmus azonban kihívásokat is jelent. Több régióban már most látszanak a túlturizmus jelei, különösen a nyári szezonban. A szakértők szerint kulcsfontosságú lesz a fenntarthatóság és a helyi közösségek érdekeinek figyelembevétele a jövőbeni fejlesztéseknél. A Kárpát-medencei magyar turisztikai vállalkozók számára pályázati lehetőségek és képzési programok indulnak a következő években.
A turizmus fellendülése a teljes régió számára gazdasági lehetőségeket teremt. A Magyar Nemzeti Bank becslése szerint a határon túli magyar területeken 2025-ig mintegy 15-20 ezer új munkahely jöhet létre az ágazatban, ami hozzájárulhat a magyarság szülőföldön maradásához is.
