Magyarország vezeti az OECD országok rangsorát a reáljövedelmek növekedési ütemében – derül ki a nemzetközi szervezet legfrissebb jelentéséből. Az elemzés szerint a magyar háztartások vásárlóereje 5,7 százalékkal emelkedett az elmúlt 12 hónapban, miközben az OECD országok átlaga mindössze 2,1 százalék volt ugyanebben az időszakban.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai is megerősítik ezt a tendenciát. A hazai reálbérek növekedése több egymást követő negyedévben meghaladta az inflációs rátát, így érezhető vásárlóerő-bővülést eredményezett. A növekedés motorja elsősorban a feldolgozóiparban és a szolgáltató szektorban dolgozók béremelkedése volt, ami a munkaerőpiaci feszültségek következtében alakult ki. „A magyar gazdaság szerkezeti átalakulása és a nyugat-európai bérszintekhez való felzárkózási folyamat érzékelhető eredményeket hozott” – nyilatkozta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.
A reáljövedelem-növekedés a határon túli magyar közösségek szempontjából is jelentős fejlemény. A Felvidéken, Erdélyben és a Vajdaságban élő magyarok közül sokan ingáznak magyarországi munkahelyekre, így számukra közvetlenül érezhető a változás. Különösen a határ menti térségekben élők profitálhatnak a bérkülönbségekből. A Nemzetgazdasági Minisztérium előrejelzése szerint a következő két évben is folytatódhat a reáljövedelmek emelkedése, bár valamivel mérsékeltebb ütemben.
Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a kiemelkedő növekedési adat részben a korábbi évek alacsonyabb bázisának köszönhető. Az Európai Bizottság elemzése rámutat: a nominális bérek ugyan jelentősen emelkedtek, de az elmúlt évek magas inflációja visszafogta a reálértékek növekedését. A jelenlegi kedvező tendenciák folytatódásához elengedhetetlen az inflációs ráta alacsony szinten tartása és a termelékenység további javulása. A kormány gazdaságpolitikai programja ezeket a célokat tűzte ki 2026-ig.
A magyar háztartások pénzügyi helyzete különösen a kisebb településeken és a kelet-magyarországi régiókban mutat jelentős javulást. A KSH felmérése szerint a megkérdezett családok 68 százaléka számolt be arról, hogy anyagi helyzete jobb, mint egy évvel korábban. A jövedelemnövekedés fenntarthatósága kapcsán a szakértők a termelékenység javítását és a gazdaság diverzifikálását tartják kulcsfontosságúnak.
