Az új közvélemény-kutatás szerint a szerbiai lakosok mindössze 36 százaléka támogatná az ország európai uniós csatlakozását, ami jelentős visszaesést mutat a korábbi évekhez képest. A Helszinki Emberi Jogi Bizottság és a Stratégiai Marketing Ügynökség által végzett felmérés rávilágított, hogy a megkérdezettek 37 százaléka ellenzi az uniós csatlakozást, míg további 27 százalék nem foglalt állást a kérdésben.
A vajdasági magyar közösség helyzete sajátos ebben a kontextusban, hiszen számukra az EU-csatlakozás több lehetőséget is jelenthetne. A Magyar Nemzeti Tanács adatai alapján a vajdasági magyarok jelentős része már most is kettős állampolgársággal rendelkezik, ami részleges hozzáférést biztosít az uniós jogokhoz. Azonban a teljes szerbiai EU-integráció további előnyökkel járna: egyszerűsödne a határátlépés, bővülnének a gazdasági lehetőségek, és erősödhetne a kisebbségi jogvédelem is.
A kutatásban megkérdezett szakértők szerint az alacsony támogatottság több tényezőre vezethető vissza. Az orosz-ukrán háború, az EU-s csatlakozási folyamat lassúsága, valamint az alternatív politikai és gazdasági partnerségek (Oroszország, Kína) vonzereje mind befolyásolja a közhangulatot. Ugyanakkor a vajdasági magyarok körében végzett kisebb mintás felmérések rendszerint magasabb EU-támogatottságot mutatnak az országos átlagnál.
Mi a gyakorlati jelentősége ennek a vajdasági magyarok számára? Rövid távon folytatódik a kettős rendszerben való navigálás – egyrészt a magyar állampolgárság és az uniós jogok, másrészt a szerbiai állampolgárság és kötelezettségek között. Fontos tudni, hogy a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága továbbra is fenntartja gazdaságfejlesztési programjait a régióban, függetlenül Szerbia uniós státuszától. A vajdasági magyarok számára ajánlott figyelemmel követni mind a szerbiai, mind az uniós fejleményeket, és kihasználni a határon átnyúló együttműködési lehetőségeket, különösen az oktatás, vállalkozásfejlesztés és kulturális programok terén.