Az Európai Unió 2025-ben életbe lépő szigorúbb kibocsátási szabályai alapjaiban alakítják át az európai autóipart. Az új előírások szerint a gyártók flottáinak átlagos CO2-kibocsátása nem haladhatja meg a kilométerenkénti 93,6 grammot, ami a jelenlegi 115,1 grammos határértékhez képest jelentős szigorítás. Magyarország különösen érdekelt a változásokban, hiszen GDP-jének közel 5 százalékát adja az autóipar.
A Privatbankár.hu elemzése szerint az autógyártók három stratégia közül választhatnak: elektromos autók részarányának növelése, büntetések kifizetése, vagy az ún. „pooling” – amikor az alacsonyabb kibocsátású járműveket gyártó cégekkel szövetkeznek. Ez utóbbi megoldás különösen előnyös lehet Magyarországnak, ahol nagy számban készülnek elektromos járművek. A hazai gyárakban előállított villanyautók segíthetnek a hagyományos autógyártóknak elkerülni a büntetéseket, ami akár milliárdos bevételt is jelenthet az országnak.
Az elektromos átállás ugyanakkor számos kihívással is jár. A kínai gyártók erősödő jelenléte és az európai piacok lassulása nyomást helyez a hagyományos gyártókra. A Mercedes budapesti regionális képviselője szerint „a kibocsátási célok elérése érdekében stratégiai együttműködésekre van szükség, amiben a magyar üzemek fontos szerepet játszhatnak”. A következő években eldől, mennyire tud Magyarország profitálni ebből az átalakulásból, miközben az autóipar szerkezetváltása folyamatosan zajlik.
Az autópiaci átalakulás hosszú távon munkahely-biztonságot és gazdasági előnyöket hozhat Magyarországnak, amennyiben a hazai gyárak sikeresen alkalmazkodnak. A Nemzetgazdasági Minisztérium várakozásai szerint az átállás akár 8-10 ezer új munkahelyet is teremthet az elektromos közlekedés szektorában a következő öt évben.
