A 2025-ös év jelentős fordulatot hozott Magyarország számára, különösen a gazdasági növekedés területén. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az ország GDP-je 3,2 százalékkal bővült, ami felülmúlta a korábbi 2,8 százalékos előrejelzéseket. Ez a növekedés elsősorban a feldolgozóipar és az export erősödésének köszönhető, miközben a belső fogyasztás is lassú helyreállást mutatott.
Az infláció éves átlagban 3,7 százalékra mérséklődött, ami javulást jelent a 2024-es 4,5 százalékhoz képest. Nagy Márton gazdasági miniszter szerint „a gazdaság ellenállóképessége jelentősen megerősödött, és Magyarország fejlődési pályája visszatért a járvány előtti trendjéhez”. A munkanélküliségi ráta 4,1 százalékra csökkent, ami közel teljes foglalkoztatottságot jelent a régióban.
Az év legjelentősebb gazdasági intézkedése az új lakhatási program volt, amely különös figyelmet fordított a határon túli magyar közösségekre is. A program keretében 15 ezer új lakás építésére nyílt lehetőség kedvezményes hitelfeltételekkel, és a határon túli magyarlakta területeken speciális támogatási rendszert vezettek be a fiatalok lakáshoz jutásának elősegítésére. A külhoni magyar közösségek számára ez különösen fontos lépés volt a szülőföldön maradás támogatása szempontjából.
Az uniós források teljes körű felszabadítása 2025 márciusában újabb lendületet adott a gazdaságnak. A 18 milliárd eurós csomag elsősorban az egészségügyi infrastruktúra, a digitális átállás és az energiahatékonysági beruházások területén hozott előrelépést. A felvidéki és kárpátaljai magyarok számára különösen fontos volt a határokon átívelő infrastrukturális projektek újraindítása.
Az energiaszektorban fontos előrelépés volt a Paks II. projekt ütemterv szerinti haladása, valamint a megújuló energiaforrások részarányának növekedése, ami elérte a 18 százalékot. Az energiafüggetlenség terén tett lépések hozzájárultak a rezsicsökkentett árak fenntarthatóságához is, ami a vajdasági és erdélyi magyarok számára is fontos viszonyítási pont maradt.
A jövő kihívásait tekintve 2026-ban kiemelt figyelmet kap az egészségügyi reform folytatása, a digitális átállás felgyorsítása, valamint a demográfiai kihívások kezelése. A határon túli magyarság szempontjából továbbra is kulcsfontosságú lesz a nemzetpolitikai támogatások rendszere, különös tekintettel az oktatási intézmények fejlesztésére és a kulturális örökség megőrzésére.