Az Európai Unió tagállamai nem tudtak megegyezni az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomagról, miután Magyarország december elején ismét vétót emelt. A Európai Tanács elnöke megerősítette, hogy folytatják a tárgyalásokat, de több tagállam már alternatív finanszírozási módszereken dolgozik.
A magyar kormány álláspontja szerint az uniós költségvetésből nem lehet újabb forrásokat átcsoportosítani Ukrajnának, amíg nem történik előrelépés a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak védelmében. Orbán Viktor miniszterelnök a vétó után hangsúlyozta: „Magyarország továbbra is kész humanitárius segítséget nyújtani, de a közös hitelfelvételt nem támogatjuk.”
Az Európai Bizottság szóvivője elmondta, hogy a tervezett támogatás célja Ukrajna államháztartásának stabilizálása lenne a következő évben. „Az ukrán kormány működőképességének fenntartása kritikus fontosságú a háborús helyzetben” – nyilatkozta a Financial Timesnak egy magas rangú uniós diplomata.
Brüsszelben már körvonalazódik a „B-terv”: kilenc tagállam jelezte, hogy kétoldalú megállapodások keretében biztosítaná a tervezett összeg jelentős részét. Németország és Franciaország vezetésével létrejöhet egy koalíciós megoldás, amely Magyarország megkerülésével juttatna forrásokat Kijevnek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az uniós vita közepette Washingtonba utazott, ahol további amerikai segítségről tárgyal.
A Kárpátalján élő magyarok helyzetével kapcsolatban az ukrán parlament nemrég módosította a kisebbségi nyelvhasználati törvényt, de magyar részről ezt nem tartják elegendőnek. A régióban mintegy 150 ezer magyar nemzetiségű lakos él, akik számára kulcsfontosságú az anyanyelvi oktatás és a kulturális jogok biztosítása.
A döntés hatással lehet a határokon átnyúló magyar közösségekre is, különösen a kárpátaljai magyarságra, akik egyszerre érzik a háború és a gazdasági nehézségek súlyát. A helyzet további fejleményeiről folyamatosan tájékoztatjuk olvasóinkat.
