Az Európai Unió geopolitikai befolyása jelentősen csökkent az elmúlt években, ami 2025-re már komoly gazdasági következményekkel jár a magyar közösségek számára is. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb elemzése szerint az EU részesedése a globális GDP-ből 13,5%-ra csökkent, ami történelmi mélypont az ezredforduló óta mért adatok alapján.
Az EU elszigetelődésének hátterében több tényező áll. Egyrészt az USA és Kína közötti gazdasági versengés kiéleződése, ahol az Unió egyre inkább harmadik szereplővé válik. Másrészt az energiapolitikai döntések következményeként az európai ipar versenyképessége folyamatosan romlik, ami különösen érinti a kelet-közép-európai régió gazdaságait. „Az európai gazdaságpolitika jelenlegi iránya fenntarthatatlan és újragondolást igényel” – nyilatkozta Kovács Péter, a Közép-európai Gazdasági Intézet elemzője a múlt heti budapesti konferencián.
A határokon átnyúló magyar közösségeket különösen érinti ez a folyamat. Míg Romániában (Erdélyben) és Szlovákiában (Felvidéken) az uniós források továbbra is fontos fejlesztési lehetőségeket jelentenek, a kárpátaljai és vajdasági magyarság számára egyre nehezebb a gazdasági felzárkózás. Az EU külpolitikai mozgástere beszűkült, ami korlátozza az Unión kívüli magyar közösségek támogatásának lehetőségeit is.
A regionális következmények mellett a mindennapokban is érezhető a változás: az energiaárak emelkedése, az élelmiszerárak növekedése és a versenyképesség romlása különösen sújtja a határmenti régiókat. A Kárpát-medencei Gazdasági Övezet program keretében Magyarország igyekszik ellensúlyozni ezeket a hatásokat, de a struktúrális problémák megoldása uniós szintű válaszokat igényelne.
A jövő szempontjából kulcsfontosságú lesz az EU képessége a megújulásra és a globális partnerségek újragondolására. A magyar közösségek számára a rugalmas alkalmazkodás, a regionális együttműködések erősítése és a több lábon állás stratégiája jelenthet kiutat ebből a helyzetből.