Szerbia villamosenergia-termelésének 48 százaléka származott megújuló forrásból 2023-ban, ami jelentős előrelépés az ország energiapolitikájában – jelentette be a szerbiai Bányászati és Energiaügyi Minisztérium. Az eredmény különösen figyelemreméltó, mivel meghaladja az Európai Unió 42,8 százalékos átlagát. A minisztérium közleménye szerint a megújuló forrásokból származó áramtermelés kulcsfontosságú az energiafüggetlenség és a környezetvédelem szempontjából egyaránt.
A minisztérium adatai alapján a zöld áram legnagyobb részét a vízierőművek biztosították, amelyek az összes megújuló energiatermelés 84 százalékát tették ki. Emellett jelentős növekedést mutatott a napenergia és a szélenergia hasznosítása is. Dubravka Đedović Handanović energiaügyi miniszter hangsúlyozta, hogy Szerbia továbbra is támogatja a megújuló energiaforrások fejlesztését, különös tekintettel a napenergia-projektek bővítésére. „Célunk, hogy 2030-ig az ország energiafogyasztásának legalább 50 százaléka megújuló forrásokból származzon” – nyilatkozta a miniszter.
A vajdasági régióban is több jelentős fejlesztés zajlik. Szabadka közelében napenergia-park létesül, amely várhatóan 2025-re kezdi meg működését, míg Nagybecskerek térségében szélenergia-projektek kaptak támogatást. A fejlesztéseknek köszönhetően a vajdasági háztartások számára is egyre elérhetőbbé válnak a megújuló energiaforrások, különösen a napelemes rendszerek. A minisztérium tájékoztatása szerint a lakosság számára továbbra is elérhetőek lesznek támogatási programok, amelyek a háztartási energiahatékonyság növelését és a megújuló energiaforrások használatát ösztönzik.
A zöld átállás nemcsak környezetvédelmi szempontból előnyös, hanem gazdasági lehetőségeket is teremt. A megújuló energiaipar fejlesztése új munkahelyeket hozhat létre, és csökkentheti az energiaimport-függőséget. A helyi közösségek számára ez stabil áramellátást és hosszú távon alacsonyabb energiaárakat jelenthet. A fenntartható energiatermelés felé való elmozdulással Szerbia közelebb kerül az európai környezetvédelmi standardokhoz, ami az EU-csatlakozási folyamatban is előnyös lehet.
