A magyar-kínai gazdasági kapcsolatok idén jelentős megerősödésen mentek keresztül. Kína mára Magyarország legfontosabb Európai Unión kívüli gazdasági partnerévé vált, ami számos területen hozott konkrét előrelépést. Az együttműködés különösen az elektromos járműgyártás, akkumulátoripar és a zöld átállás terén mélyült el, derül ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium közleményéből.
Magyarország külkereskedelmi forgalma Kínával 2023-ban meghaladta a 13 milliárd eurót, ami történelmi csúcsot jelent. Az elmúlt öt évben a kínai befektetések összértéke elérte a 15 milliárd eurót, amely több mint 20.000 új munkahelyet teremtett országszerte. Ezek a beruházások nem korlátozódnak a központi régióra – Debrecenben, Szegeden és Miskolcon is jelentős kínai vállalatok telepedtek le. „A kínai befektetések régiós szinten is kiemelkedőek, Magyarország vonzza a legtöbb kínai tőkét a Közép-Európai országok közül” – nyilatkozta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.
Az együttműködés az oktatás és kultúra területén is erősödik. A magyar egyetemeken tanuló kínai diákok száma 10%-kal nőtt az előző évhez képest, elérve a 3200 főt. Emellett a Budapest-Peking közvetlen repülőjárat heti frekvenciája háromról ötre emelkedett, ami a turizmus és üzleti kapcsolatok további élénkülését segíti elő. A határokon túl élő magyarság számára különösen fontos, hogy a kínai cégek több szomszédos országban is terjeszkednek, így Romániában, Szlovákiában és Szerbiában is új munkalehetőségeket teremtenek.
A következő évekre vonatkozó tervek még ambiciózusabbak: 2025-re a magyar-kínai kereskedelmi forgalom 20%-os növekedését prognosztizálják a szakértők. A magyar vállalkozók számára érdemes figyelni az együttműködési lehetőségeket, különösen az agrárexport, élelmiszeripari termékek és digitális technológiák területén. Részletes információk a kereskedelmi lehetőségekről a Külgazdasági és Külügyminisztérium honlapján találhatók.