A 2027-es költségvetési terv először számol kevesebb uniós forrással, miközben az egészségügy további 510 milliárd forintot kap. A kormány bejelentette, az állam kiadásait igyekszik csökkenteni, de a tervezett 4,9 százalékos hiánycél elérése függ a gazdasági növekedéstől és az átrendeződéstől.
A nagyvállalatok 15 százalékos adója és a KATA átalakítása új bevételt hoz, de elemzők szerint kockázatos a 2,4 százalékos növekedési feltevés. Ha lassul a gazdaság, kevesebb adó érkezik. A 200 milliárd forintos tervezett vagyonadó első évi behajtása is kérdéses marad. Az uniós kifizetések időzítése is bizonytalanságot jelent, mert a projektek elszámolásának üteme dönti el, hogy a kohéziós források 2027-re megérkeznek-e. A kormány 1500-2300 milliárd forint megtakarítást tervez a túlárazások csökkentésével és beruházások elhalasztásával, de ezek hatása még nem látható.
A legjelentősebb változás az erőforrások elosztásában történik. Az elemzők szerint kevesebb pénz megy gazdaságtámogatásra és több az egészségügyre és oktatásra. A személyi jövedelemadó csökkenése és az adójóváírás terhe az államra hárul. Az áfa kulcsok változatlanok maradnak, mert csökkentésük nagy hiányt okozna a költségvetésben. Az energiaár-támogatások miatti kiadások pedig tovább növekedhetnek.
A költségvetés végrehajtása lesz a kulcs. Az eddigi tervek alapján az egészségügy kap több forrást, de a hiánycél teljesítése a gazdasági teljesítménytől és a tervezett megtakarítások valós megvalósulásától függ. A kormánynak az uniós forrásokra kevésbé támaszkodó gazdaságpolitikát kell folytatnia a következő években.
- Egészségügy további 510 milliárd forintot kap
- A nagyvállalatok adója 15 százalékra emelkedik
- A KATA átalakítása új bevételt hoz
- Tervezett vagyonadó 200 milliárd forint
- Uniós kifizetések bizonytalansága
- Kormány 1500-2300 milliárd forintos megtakarítást tervez
| Forrás | Összeg (milliárd forint) |
|---|---|
| Egészségügy | 510 |
| Tervezett vagyonadó | 200 |
| Kormány megtakarítás | 1500-2300 |
