Négyperces időkeret a miniszterjelöltek meghallgatásán
Reakciók és viták
Tuzson Bence szerint hasonló időkorlát még sosem volt a magyar parlamenti történetében. Valójában elég 2022-ig visszamenni, és szigorúbbat is találunk. Magyar Péter május 9-i miniszterelnöki beiktatása után hétfőn és kedden feszített tempóban dübörgött a munka a parlamenti bizottságokban, ahol az alakuló Tisza-kormány miniszterjelöltjeit hallgatták meg. Az új országgyűlés két ellenzéki frakciója, a Mi Hazánk és a Fidesz egyes képviselői azzal támadták a Tisza-frakciót, hogy antidemokratikus módon mindössze négyperces időkeretet szabtak a bizottságokban ülő képviselőknek a miniszterjelöltek kérdezésére.
„Új demokrácia: négy, azaz 4 percet kérdezhetünk a miniszter-jelöltektől, akiket 4 évre választunk meg” – posztolta a Fidesz Kocsis Máté, a nemzetbiztonsági bizottság tagja hétfő délelőtt, Pósfai Gábor leendő belügyminiszter bizottsági meghallgatása után. Kedden pedig Tuzson Bence leköszönő igazságügyi miniszter sérelmezte az igazságügyi bizottság ülésén a négyperces időkeretet. Még soha nem volt ilyen a magyar parlamenti történetében, hogy a miniszteri meghallgatásokon időkorlátot állítanak fel az országgyűlési képviselők megszólalására – mondta a Miniszterelnökség élére jelölt Ruff Bálint meghallgatásán, és aggályát a Telex tudósítása szerint Görög Márta igazságügyminiszter-jelölt meghallgatásán is jelezte. De a Mi Hazánk frakcióból is érkeztek panaszos hangok: a nemzetbiztonsági bizottságban ülő Apáti István és az oktatási bizottságban ülő Dúró Dóra is kevesellte a négy percet. „Úgy látszik, a demokrácia helyreállítása még várat magára…” – írta Dúró a Facebook-oldalán.
Korábbi gyakorlat és történeti áttekintés
Valójában a korábbi kormányalakítások idején, fideszes parlamenti többség mellett is előfordult, hogy a miniszterjelölti meghallgatásokon időkeretet szabtak a jelöltekhez intézett kérdéseknek. Sőt, volt, hogy a képviselőnkénti négy percnél is szűkösebb korlátot javasoltak a jellemzően Fidesz-bizottsági elnökök. Erre jutottunk a 2018-as és a 2022-es kormányalakításokat megelőző miniszterjelölti meghallgatásokról készült jegyzőkönyvek átvizsgálásakor. A jegyzőkönyvek az Országgyűlés honlapján érhetőek el.
Képviselőknek két perc, frakcióknak hét. A miniszterjelöltek meghallgatása általában a következő módon zajlik a minisztérium területéhez kapcsolódó bizottságokban: a napirendi pontok megszavazása után a bizottság elnöke ismerteti a bizottsági ülés kereteit, felvezeti a miniszterjelölt expozéját, utána az előre meghatározott keretek szerint teret enged a kérdéseknek és válaszoknak, majd szavaztatja a tagokat a jelöltről. Számos 2018-as és 2022-es jegyzőkönyvben szerepelt egy rész arról, hogy a bizottsági elnök időkeretet javasolt a kérdésekre, és a bizottság meg is szavazta ezt.
2018-ból összesen 20 miniszterjelölti meghallgatási jegyzőkönyvet találtunk, ezek közül hétnél fordult elő, hogy időkeretet szabtak a jelölthöz intézett kérdéseknek. Három esetben a Fidesz, egy esetben a KDNP frakciója adta az időkorlátot felállító bizottság elnökét. A Kulturális Bizottságot vezető fideszes Pósán László a jegyzőkönyv szerint Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter meghallgatásakor mindössze két percet hagyott a kérdésekre egy-egy képviselőnek. Az igazságügyi bizottságot vezető KDNP-s Vejkey Imre pedig frakcióként adott összesen hét percet erre Trócsányi László, Semjén Zsolt, Rogán Antal és Gulyás Gergely meghallgatásakor.
Olyanra is találtunk példát, hogy egy ellenzéki vezetésű bizottságban egy fideszes bizottsági tag javaslatára vezették be időkeretet a kérdésekre. Az MSZP-s Korózs Lajos a Népjóléti Bizottság ülésén eredetileg nem rendelt el időkeretet Kásler Miklós meghallgatásakor, de Selmeczi Gabriella a bizottság szokásaira hivatkozva háromperces keret felállítását javasolta. Ezt aztán a bizottság meg is szavazta. Pósán Lászlónak, Vejkey Imrének és Selmeczi Gabriellának 2022-ben is lehetősége volt időkeretet szabni a kulturális, az igazságügyi, illetve a népjóléti bizottság élén. Az összesen 21 bizottsági ülésből négy alkalommal, az ő bizottságaikban korlátozták a kérdezési időt a miniszterjelölti meghallgatásokon, képviselőnként 2-5 percre. 2022-ben egyébként már a Mi Hazánknak is volt frakciója a parlamentben. Apáti István a vállalkozásfejlesztési bizottságot vezette, és sem Csák János, sem Palkovics László miniszterjelölt meghallgatásakor nem vezetett be kérdezési időkeretet. A korábbi években tehát bizottságonként változott, hogy volt-e időkeret a kérdésekre, de amikor volt, akkor négy percnél rövidebb is lehetett.
Idén a Magyar Hang beszámolója szerint az összes meghallgatáson egységesen négy percet kérdezhettek a képviselők.
Kutatás és források
A kutatásban közreműködött: Teczár Szilárd. Címlapi fotó: Bankó Gábor/444.
