Az Európai Unió legfontosabb döntéshozói csúcsán, az Európai Tanácsban történő tagváltás új időszakot jelent a magyar külpolitikában. Orbán Viktor 16 éves, meghatározó szerepét Magyar Péter miniszterelnök veszi át, miközben súlyos, összetett feladatok várnak a Tisza-kormányra a brüsszeli tárgyalóasztaloknál.
Az Európai Tanácsban történő tagváltás és a magyar külpolitika jövője
A változás háttere
Az Európai Tanácsban az elmúlt évtizedben Magyarország meglepően erős politikai befolyást gyakorolt, ami részben Orbán kormányfő hosszú hatalmi gyakorlatának köszönhető. Ennek az erőnek azonban gyakran nem a tisztán magyar nemzeti érdekek megvédése, hanem a közös uniós kezdeményezések akadályozása volt a célja, ami számos blokádhoz és vitahez vezetett. A változás kulcsa az Európai Unió belüli legbefolyásosabb testület, a tagállamok nagyköveteiből álló Coreper II lesz, ahol a jelenlegi magyar nagykövet, Ódor Bálint valószínűleg távozni fog. Ódor tapasztalt, tankönyvet írt az EU-ról, és bár sokáig Orbán érdekeit képviselte, szakmai körökben együttműködő partnerként ismerték. Helyére egy új diplomata érkezik, akinek stílusa és tárgyalóereje meghatározó lesz a Tisza-kormány brüsszeli megítélésében. Magyar Péter és több minisztere már rendelkezik külpolitikai tapasztalattal a 2010 utáni Orbán-kormányokból, így várhatóan határozottan, de partnerként fognak fellépni.
A Tisza-kormány kilátásai
A Tisza-kormány számára tehát egyrészt egy új, konstruktív brüsszeli szereplőként kell pozicionálnia magát, másrészt hatékonyan kell képviselnie a magyar érdekek. Az Európai Unió egyben új lehetőséget kap arra, hogy a mostantól nem Orbán Viktorra hivatkozva keressen a felmerülő nehéz kérdések megoldásait.
