A várható finanszírozás
Közel 92 milliárd forintot kaphat Magyarország, ha a norvég és az új magyar kormány nyárig megállapodik a lezárt Norvég Alap újraindításáról – írta a Panorama lap. A 2021-2028-as időszakra elkülönített 2,8 milliárd norvég korona (91,8 milliárd HUF) érkezhet, melyet az előző ciklusban egyetlen forintot sem folyósítottak a kétoldalú konfliktus miatt.
Viták és célok a forráskiosztásban
Az alapvető vita a források kiosztásának mechanizmusáról szólt: a magyar kormány állami szereplőt szorgalmazott, amit az EGT-országok (Norvégia, Izland, Liechtenstein) nem fogadtak el. Norvég külügyi államtitkár, Astrid Bergmål nyilatkozata szerint a támogatások célja, hogy olyan projekteket finanszírozzanak, amelyek erősítik a demokrácia, jogállamiság és emberi jogok alapelveit – ezeket Magyarországon „nyomás alatt” látnak.
A tárgyalások munkáját az új kormány megalakulása után folytatják, a magyar és szlovák megállapodások lezárását 2026 nyarára tervezik.
EGT-alapok és a Civil Alap
Az EGT-alapok lényege, hogy a három nem EU-tag ország támogatja az unió 15 legszegényebb tagját, közel teljes összegét Norvégia finanszírozva. A Civil Alap visszatérése 2025 nyarán jelentették, a program 2031-ig 20 millió euróval segíti a hazai civil szervezeteket. A kormány 2024-ben kezdte újra a tárgyalásokat a 2021 óta felfüggesztett alapról. A korábbi konfliktus során a kedvezményezett civilek elleni kampány és hatósági vizsgálatok zajlottak, melyek mindent rendben találtak – Magyarország azonban egyedül nem hívta le a támogatásokat.
Civil Alap visszatérése és a program
Kilátások és a további lépések
A megállapodás kulcsfontosságú a jelentős források megérkezéséhez, melyek a norvégok szerint a demokratikus alapelvek támogatását szolgálják. A folytatódó tárgyalások eredménye nyáron várt, ami jelentős gazdasági és társadalmi hatást jelenthet.
