A Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozást rendelt el választás rendje elleni bűncselekmény gyanúja miatt a XVIII. kerületben benyújtott több száz gyanús roma nemzetiségi választói névjegyzékbe vételi kérelem ügyében. A Nemzeti Választási Iroda összesen 414 kérelmet juttatott el a hatóságokhoz, miután a kerületi helyi választási iroda március 24-én feljelentést tett közokirat-hamisítás és választási szabályok megsértésének gyanúja miatt. Az indoklás szerint számos, meghatalmazott útján benyújtott kérelmen szereplő aláírás keltett gyanút.
A vizsgálat hátterében az áll, hogy a roma nemzetiségi választói névjegyzékre regisztráltak száma márciusban szokatlanul megugrott. A Népszava a múlt héten számolt be arról, hogy százával próbáltak romákat regisztrálni gyanús körülmények között a XVIII. kerületben. A jelenlegi adatok szerint több mint 47 ezer választó szerepel a roma nemzetiségi listán, ami jelentős növekedés a korábbi időszakhoz képest. A nemzetiségi törvény értelmében a névjegyzéken szereplők jogosultak részt venni a nemzetiségi önkormányzati választásokon és a nemzetiségi listás országgyűlési képviselőválasztáson. Más nemzetiségekkel ellentétben a roma közösség létszáma miatt teljes jogú parlamenti képviselőt is küldhet az Országgyűlésbe, amennyiben legalább 20 ezer érvényes szavazatot szerez. A szakértők szerint ez a küszöb szinte biztosan teljesülni fog.
A roma nemzetiségi lista vezetője Aba-Horváth István, az Országos Roma Önkormányzat elnöke, aki a Fidesz-KDNP támogatásával indul. Aba-Horváth korábban nyilatkozataiban hangsúlyozta, hogy a cigányság érdekeit kívánja képviselni, nem pártpolitikai szempontokat. A nemzetiségi képviselet lehetősége fontos eszköz a kisebbségi közösségek számára, hogy hangjukat hallathassák a törvényhozásban. A nemzetiségi törvény szerint a névjegyzékbe vételhez szükséges nyilatkozatot személyesen vagy meghatalmazott útján lehet benyújtani a helyi választási irodákban. A hatályos szabályozás ellenőrzési mechanizmusokat tartalmaz az aláírások hitelességének biztosítására.
A rendőrség vizsgálja, hogy történt-e visszaélés a névjegyzékbe vételi eljárás során. A nyomozás ismeretlen tettes ellen folyik, ami azt jelenti, hogy jelenleg nincs gyanúsított az ügyben. A választási irodák és a Nemzeti Választási Iroda együttműködnek a hatóságokkal a részletek tisztázásában. A nemzetiségi választói névjegyzék adatai nyilvánosak, és bárki ellenőrizheti saját regisztrációját a Nemzeti Választási Iroda honlapján. Azok, akik úgy érzik, hogy visszaélés áldozatai lettek, vagy jogosulatlanul szerepelnek a névjegyzéken, kérhetik törlésüket.
