Húsvétvasárnap reggelén Kolozsváron szabadtéri ételszentelésre várták a híveket a Szent Mihály-templom előtti térre. A korábban a templomban tartott szertartást 2022 óta a templom bejárata előtt rendezik meg, ahol a közösség tagjai által hozott ételeket áldják meg. A kolozsvári magyar katolikusok számára ez a húsvéti hagyomány az ünnepi étkezés előtti fontos szakrális pillanat.
A megszentelt kosarak tartalma évszázados keresztény szimbólumrendszert tükröz. A húsvéti bárány Jézus áldozatára utal, míg a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás az újjászületést fejezi ki, a torma pedig a keresztre feszített Krisztusnak kínált ecet keserűségét idézi. A főtt tojás egyben a családi egységet is szimbolizálja a hagyomány szerint.
Az ételszentelés Erdély magyar közösségeiben ma is élő gyakorlat. Kolozs megyében számos településen tartanak hasonló szertartásokat húsvétvasárnap. A hívek kosaraikban többnyire húst, tojást, kalácsot, tormát és bort visznek a megáldásra. Egyes vidékeken még az étkezés sorrendje is hagyományosan meghatározott, amit szigorúan betartanak az ünnepnap folyamán.
A megszentelt húsvéti ételek nemcsak szimbolikus jelentőségűek. Úgy tartották, hogy segítenek megóvni a híveket attól, hogy a hosszú böjt után mértéktelenül étkezzenek. A közösségi szertartás megerősíti a vallási és kulturális identitást is. További információkért a kolozsvári plébániák és a Magyar Katolikus Rádió honlapja nyújt útmutatást a helyi hívek számára.