A Washington Post európai biztonsági forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) egy megrendezett merényletet is fontolóra vett Orbán Viktor ellen az áprilisi magyarországi választások befolyásolására. A lap szerint az SZVR egyik egysége a múlt hónapban aggodalmát fejezte ki a magyar miniszterelnök csökkenő támogatottsága miatt. Az állítólagos belső dokumentum szerint a terv célja a kampány fókuszának áthelyezése lett volna a gazdasági kérdésekről az érzelmi témákra, például az állambiztonságra.
Az amerikai lap által idézett dokumentum szerint az operatív munkatársak egy „fordulópont” nevű terv keretében javasoltak drasztikus intézkedéseket. Ezek között szerepelt „Orbán Viktor elleni merényletkísérlet megrendezése”, amely alapjaiban változtathatná meg a kampány dinamikáját. A jelentés szerint egy ilyen esemény a közbeszédet a társadalmi és gazdasági kérdésekről a politikai stabilitás és állambiztonság témájára terelné át. A közvélemény-kutatások jelenleg azt mutatják, hogy Orbán lemaradásban van az ellenzéki Tisza Párt vezetőjével, Magyar Péterrel szemben. Európai biztonsági források szerint az orosz támogatás kiterjedt közösségimédia-kampányokra is vonatkozik, amelyek Orbánt Magyarország szuverenitásának egyetlen védelmezőjeként mutatják be. Egyes narratívákat orosz diplomaták közvetítenek Budapesten, kormányközeli médiával együttműködve – állítják a beszámolók. A stratégia részét képezte volna, hogy Orbán hatalmát a béke garanciájaként állítsák be, míg ellenfelét „Brüsszel bábjaként” ábrázolják.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov a hírt dezinformációnak nevezte, az SZVR pedig nem kommentálta a kiszivárgott dokumentumot. Magyar hivatalos állásfoglalás egyelőre nem érkezett az ügyben. A Washington Post cikkének megjelenése után a kérdés az, hogy európai biztonsági szolgálatok milyen lépéseket tesznek az állítólagos befolyásolási kísérletek kivizsgálására. Magyarországi választók számára ez újabb emlékeztető, hogy a választási kampány alatt különös figyelmet kell fordítani a források hitelességére és a dezinformációra.
