A magyar kormány kategorikus álláspontot fogalmazott meg Ukrajnával kapcsolatban: Budapest egyetlen támogató döntést sem hajlandó hozni mindaddig, amíg Kijev nem teljesíti a magyar elvárásokat. A kijelentés tovább mélyíti a két szomszédos ország közötti feszültséget, amely a kárpátaljai magyarok jogait és az energiaszállítási útvonalakat egyaránt érinti.
A magyar kormány álláspontja szerint Ukrajna továbbra is sérti a kárpátaljai magyar közösség alapvető jogait. A 2017-es ukrán oktatási törvény jelentősen korlátozta a magyar nyelvű oktatást, amit Magyarország a mai napig elfogadhatatlannak tart. A kárpátaljai magyarok száma körülbelül 150 ezer fő, akik elsősorban Beregszász és Ungvár térségében élnek. A nyelvhasználat, az anyanyelvű oktatás és a közösségi jogok kérdése régóta vitatéma a két ország között. Budapest konkrét elvárásokat fogalmazott meg: a nyelvtörvény módosítását, a magyar közösség kulturális és oktatási jogainak visszaállítását, valamint a háború alatt bevezetett magyarellenes intézkedések felülvizsgálatát. Ukrajna uniós és NATO-csatlakozási törekvései szempontjából Magyarország vétójoga kulcsfontosságú, mivel minden tagállamnak egyhangúlag kell döntenie a bővítésről. A magyar kormány ezt a lehetőséget használja fel arra, hogy kikényszerítse a kárpátaljai magyarok jogainak helyreállítását.
A helyzet különösen érinti a kárpátaljai magyarokat, akik két tűz közé szorultak: egyrészt a háborús helyzetben élnek, másrészt a magyar-ukrán diplomáciai feszültség következményeit viselik. A magyar kormány hangsúlyozza, hogy a kisebbségi jogok tiszteletben tartása alapfeltétel bármilyen együttműködéshez. Amíg Kijev nem teljesíti ezeket az elvárásokat, Budapest továbbra is blokkolja Ukrajna euroatlanti integrációját és fenntartja szigorú álláspontját valamennyi nemzetközi fórumon.
