Az Európai Unió és Magyarország közötti feszültség új szintre emelkedett 2025 végére, miután hazánk továbbra is blokkolja az Ukrajnának szánt uniós támogatások egy részét. Ez különösen érzékenyen érinti a kárpátaljai magyarságot, akik kettős nyomás alatt állnak a háború elhúzódása miatt. A Külügyminisztérium tegnapi közleménye szerint Magyarország mindaddig fenntartja álláspontját, amíg Ukrajna nem biztosít megfelelő jogokat a magyar kisebbségnek.
Az ukrán külügyminisztérium szóvivője elismerte: „Magyarország következetesen képviseli érdekeit, amit korábban nem vettünk elég komolyan.” A helyzet különösen összetett a határon túli magyarok számára, akik gyakran mindkét ország állampolgárai. A kárpátaljai magyar iskolák működése továbbra is bizonytalan, míg a beregszászi konzulátus jelentése szerint az elmúlt hónapban 20%-kal nőtt a magyar állampolgársági kérelmek száma a régióból.
A feszültség kihat a többi határon túli magyar közösségre is. Szlovákiában a magyar-ukrán feszültség nyomán felerősödtek a kettős állampolgársággal kapcsolatos viták. Románia ugyanakkor pragmatikus álláspontot képvisel, és a közelmúltban együttműködési megállapodást írt alá Magyarországgal az energiabiztonság területén, amely az erdélyi magyar közösségeknek is előnyös lehet.
A Magyar Állandó Értekezlet múlt heti ülésén megállapodás született a határon túli magyarok támogatási programjainak bővítéséről, különös tekintettel a válsághelyzetben lévő régiókra. „Célunk a magyar közösségek védelme, függetlenül a nemzetközi politikai feszültségektől” – nyilatkozta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
A jelenlegi helyzetben a határon túli magyaroknak érdemes folyamatosan tájékozódni a konzulátusok és a magyar kormány hivatalos csatornáin, különösen utazás, munkavállalás vagy oktatási kérdések kapcsán. A kialakult helyzet megoldása valószínűleg csak hosszabb diplomáciai folyamat eredményeként várható.
